Innen Európából, különösen a meglehetősen provinciális Magyarországról nézve nem érthetjük meg a traumát, amit a WTC lerombolása okozott. Nem csak New Yorkból, de egész Amerikából nézve a világ többi része valami távoli, homályos terület, ahol mindenféle fura népek élnek. Egy New York-inak lényegtelen, hogy mi történik New Yorkon kívül. 2001 előtt is hallott ugyan terroristákról, de csak mint egy a távoli esemény, mint amikor Magyarországon halljuk, hogy Etiópiában éheznek. Ja, éheznek, tudjuk. Ahogy vannak országok, ahol gépeket térítenek el, de sokkal fontosabb, hogy a Gray's Papaya árat emel (hot dogos, lesz külön post).
Mindez pedig biztonságérzetet ad. Hiszen minden rossz ami történik az távol van. Csúnya dolog, olvassa az ember az újságban, de igazán nincs jelentősége. Mintha csak egy film lenne. A Gray's Papaya a valós.
És ebbe a fairy tale álomvilágba érkezik a két torony lerombolása. Nem a 3000 ember halála a sokkoló, hanem az, hogy az arab terrorista itt van. Nem a TV híradóban van, amit senki nem néz, hanem a lerombolt WTC vasútállomásnál, ahol tegnap reggel átszálltam. Ott ahol reggel a kávémat veszem. Ahova a gyerek iskolába jár.
Azért változott meg a világ szept. 11-én, mert Amerika azóta pánikban van. Még mindig nem heverte ki, hogy nem Izraelben robbantottak, hanem a Starbuckstól 200 m-re és egy ideig még nem is fogja ezt kiheverni. Egyrészt annyi biztonsági intézkedés van mindenhol, hogy ez már önmagában sulykolja a "nem vagy biztonságban" érzését. Másrészt az eszement nemzetközi helyzet sem a megoldás felé mutat (Ld. Irak, Irán).
Persze az élet megy tovább, az idő minden sebet begyógyít, de New York már nem lesz az ami volt. Ezt nem igazán érezni az utcán, de érezni amikor a járókelők megállnak a WTC állomásnál, érezni a kitett zászlókban, érezni a himnuszban. Talán nem is érezd. De tudod...
"Hol zsarnokság van,ott zsarnokság van
nemcsak a puskacsőben,
nemcsak a börtönökben,
...
hol zsarnokság van, ott van
jelenvalóan
mindenekben,
ahogy rég istened sem;
ott zsarnokság van
az óvodákban,
az apai tanácsban,
az anya mosolyában,
abban, ahogy a gyermek
idegennek felelget;
... "
Utolsó kommentek