Nem tudom miért imádom annyira, talán a sokszínűsége miatt. Ha gyalog mész át rajta nem is tűnik olyan nagynak, ilyenkor a sok részlet nyűgöz le: ahogy az acélkábelek életre keltik a perspektívát, a két pillér toronyszerű alakja, a fa járda és persze Manhattan látképe. Kocsival nyilván sokkal gyorsabban át lehet érni, mégis csak ekkor érezi a mi Erzsébet hídhoz szokott szemünk, hogy milyen hatalmas építmény is ez. Csak mész, mész mész és még mindig nincs vége.
Amikor a hídfőnél állsz és lentről nézel fel rá, akkor megváltoznak az arányai, megnyúlik, a túloldali pillér sokkal kisebbnek, ezáltal messzibbnek látszik. A mesékben vagy rajzfilmekben ábrázolják így az "óperenciás tengeren" átívelő hídat. Brooklynból nézve a financial district felhőkarcolói és az Empire State Building adja a hátteret amitől nagyon New York-i képeslap jellege lesz, Manhattanből nézve viszont nincs semmi ami elterelné a figyelmet a hídról. A kábelek íve csak a vízről látszik igazán, ilyenkor tudatosul, hogy ez függőhíd.
Története
A híd építésenek gondolata az 1800-as évek elején merült fel először. Brooklyn ekkor még meglehetősen vidékies volt, Manhattanben kétszer annyian, 800 000-en éltek és már kezdtek jelentkezni a túlnépesedés problémái. A két várost ekkor még csak komp kötötte össze, az időjárástól független, gyors átkeléshez híd kellett.
John Roebling, drótkötélgyáros és híres hídépítő 1855-ben javasolta először egy híd építését az East River felett, miután elege lett a kompra való várakozásból. Cégének volt tapasztalatfüggőhidakkal, korábban már többet építettek az országban. A kezdeti hűvös fogadtatás után 1867-re sikerült megszereznie a politikai és gazdasági támogatást, ekkor hozták létre a New York Bridge Company-t, az építkezés pedig két évvel később, 1869 júniusában kezdődött. Még abban a hónapban Roebling lábát egy komp a rakpart falához nyomta, amit túlélt ugyan, de az ekkor kapott tetanusszal már nem bírt a szervezete.
A építkezés felügyeletét fia, Washington vette át. A munka embertelen körülmények között zajlott. A pillérek alapozását a folyómeder alján, hatalmas búvárharangokban végezték. Itt a nagy nyomás alatt, rossz levegőben, sötét, nedves és saras környezetben kellett nehéz fizikai munkát végezni, ráadásul robbanószert is használtak, ami különösen veszélyessé tette a feladatot. Keszonbetegségben 20 munkás halt meg és Washington Roebling is lebénult. Az építkezés vezetését felesége, Emily hathatós segítségével, brooklyni házából folytatta.
A pillérek hat év alatt készültek el, a kábelezés két évig tartott, a hídpályához és a kapcsolódó építményekhez még négy év kellett. Az ünnepélyes átadás 1883. május 23-án volt, Emily Roebling ment végig elsőként, kezében egy kakassal, ami a győzelmet szimbolizálta. Pár nappal később pánik tört ki a zsúfolt hídon, mert az emberek azt hitték, hogy le fog szakadni. 12-en haltak meg miközben az emberek egymást taposva menekültek a hídról. A hídnak természetesen semmi baja nem volt.
A Brooklyn Bridge azonnal New York egyik jelképe lett. Elkészültekor még nem voltak felhőkarcolók, a pilléreknél csak a Trinity church tornya volt magasabb!
20 évig, a Williamsburg Bridge megépítéséig a világ leghosszabb függőhídja volt, nyílása 486 m. A hídpálya víz feletti legnagyobb magassága 41 m, ami később szabvánnyá is vált a hídépítésben. Négy főkábele van, egyenként 40 cm átmérőjűek, az ezekről lelógó függesztő-kábelekhez összesen 23000 km-nyi kábelt használtak fel. A híd tervezett teherbírása 18 700 tonna. Építési költsége az eredetileg tervezettnek a duplája, 15,1 millió USD volt.
Kis színes infók
+ 1884-ben a híd erejét demonstrálandó 21 elefántot hajtottak végig rajta.
+ Az első ember, aki leugrott a hídról Robert E. Odlum volt és nem élte túl. A leghíresebb ugró Steve Brodie volt, aki valójában csak kitalálta a hőstettet. Később többen is túlélték az ugrást.
+ Megnyitásakor a híddíj 1 cent volt, ma ingyen használható.
+ 2006-ban rutinellenőrzés során egy jól felszerelt, elfeledett, hidegháborús atombunkert találtak a pillér alapjában, tele évtizedes vizeshordókkel, konzervekkel, gyógy- és kötszerekkel.
+ 2003-ban az Al-kaida merényletet tervezett a híd ellen, gyujtóbombákkal akarták elszakítani a függesztőkábeleket.
+ A "to sell the Brooklyn Bridge" kifejezéssel az amerikai angolban a hiszékenységre, naivitásra utalnak. Ha valaki valami nehezen hihető történetet mesél, akkor szokták válaszul viccesen megpróbálni eladni a hidat pl. "I could sell you some lovely riverside property in Brooklyn... stb."
Saját kép.
Utolsó kommentek